2014. március 3., hétfő

Varázslat

Jutka lánykám ma egy jó nagy száraz fenyőágat talált a kertben. Azt mondta, hogy varázspálca és elkezdett varázsolni. Először Tibor felé hadonászott és mormolta (vagy kiabálta) a varázsigét:
-Ablaka-ablaka, lejél béka!
Utána Zsuzsi felé:
-Ablaka-ablaka, lejél vadállat!
Végül következtem én:
-Ablaka-ablaka, lejél boldog!